Hubertus Heil (SPD) szövetségi munkaügyi miniszter és Christian Lindner (FDP) szövetségi pénzügyminiszter múlt héten mutatták be a német kormány nyugdíjreformról szóló tervezetét. Az új nyugdíjkoncepció fő célja a nyugdíjszint stabilizálása, amihez törvényben akarják rögzíteni, hogy a nyugdíj mértéke 2039-ig nem csökkenhet az átlagbér 48%-a alá. Erre többek között azért van szükség, mert a mostani erre vonatkozó garancia 2025-ben lejár. A nyugdíjak szintjének fenntartása érdekében azonban nem terveznek nyugdíjcsökkentést és a törvényes nyugdíjkorhatár emelését – mondta Heil a tervezet bemutatásakor. Ezt egy „szintvédelmi záradékban” is rögzítenék, ami legalább a 2039-ben esedékes következő nyugdíjkorrekció felülvizsgálatig lenne hatályos. Ezen biztosíték azonban azzal jár egyúttal, hogy középtávon a nyugdíjbiztosítási járulék emelkedni fog: 2025-ig marad a 18,6%-os szinten, majd 2035-ig fokozaton 22,3%-ra fog emelkedni. Ezen felül azt is szeretnék lehetővé tenni, hogy minél több munkaképes korú ember addig dolgozhasson, ameddig csak akar.
Annak érdekében, hogy a nyugdíjrendszer fenntartható legyen a szövetségi kormány egy új pillért hoz létre a szövetségi költségvetés és a nyugdíjjárulék mellett, egy ún. generációs tőkét (Generationskapital), amit a tőzsdén fognak befektetni. Lindner pénzügyminiszter szerint ez egy paradigmaváltást jelent, mert Németországban először vezetnek be tőkefedezeti elemet az állami nyugdíjak finanszírozásában. Ehhez egy közjogi alapítvány számára pénzt bocsátanak rendelkezésre, ami majd befekteti és kezeli a forrásokat. 2024-ben ehhez 12 milliárd eurónyi hitelt venne fel a kormány, majd évente három százalékkal kellene növelni ezt az összeget. Emellett 2028-ig összesen 15 milliárd eurónyi szövetségi vagyont tervez rendelkezésre bocsátani a német kormány, és így 2030-ra 200 milliárd eurós tőkeállományt szeretnének elérni.
A törvénytervezet elfogadása a parlamenti nyári szünet előtt várható. Szociális szervezetek a bemutatást követően kritikával illették a szövetségi kormány javaslatát. Szerintük az, hogy az állam tőzsdén fekteti be a nyugdíjra szánt összegeket, spekulatív, illetve túl későn térülne meg.
