Elemzések

Mi várható a magyar-német kapcsolatokban?

A május 13-án hivatalba lépett, Magyar Péter miniszterelnök vezette, új magyar kormány egyik külpolitikai célja az elmúlt években megromlott magyar-német államközi kapcsolatok helyreállítása, melyhez látszólag minden feltétel adott. A német belpolitika és közbeszéd elmúlt években tapasztalt átalakulása, valamint a Magyar-kormány felállása lehetőséget teremt arra, hogy a kapcsolatokat negatívan befolyásoló pártpolitikai és személyes ellentéteken túllépve normalizálódjon a két ország közötti politikai párbeszéd.

A bűvös 16. év: Amikor Németország 1998-ban a magyarországihoz hasonló hatalomváltást élt át

A szociáldemokrata Gerhard Schröder 1998-as győzelme a hivatalban lévő Helmut Kohl felett a Németország addigi legélesebb politikai fordulópontját jelezte. Közös vonások és különbségek szintén fellelhtők a Tisza Párt 2026-os magyarországi elsöprő győzelmével kapcsolatosan.

Megfigyelések és történetek egy interregnum időszakából

Egy év Merz-kormány

Egy év Friedrich Merz

Miközben Magyar Péter, a magyarországi választások győzteseként új kormányt alakít, addig Németországban a fekete-vörös koalíció egyéves évfordulójához érkezve komoly feszültségek tapasztalhatók. Arra a kérdésre, hogy tudja-e garantálni, hogy a szövetségi kormány a törvényhozási ciklus végéig fennmarad, a német kancellár, Friedrich Merz sejtelmesen így válaszolt: „Semmire nincsen garancia.”

Újrakezdés Magyarországon

Miközben a győztes Tisza Párt, Magyar Péter vezetésével, szinte naponta tesz közzé új személyi döntéseket a jövőbeli kormány kapcsán, a vereséget szenvedett Fidesz is újrakezdés előtt áll. Mindkét oldalon sok új arc várható.

Különleges eset: Magyarország

2020 óta a Mathias Corvinus Collegium Magyar-Német Intézete az Európai Együttműködésért „Beiträge zur deutsch–ungarischen Verständigung” című sorozatával arra törekszik, hogy új nézőpontból mutassa be a Kárpát-medencében fekvő országot. Az intézet vezetője, Bauer Bence által írt „Ungarn ist anders” című esszékötet, valamint az „Ungarische Wegmarken” (mindkettő 2024-ben jelent meg) című tanulmánykötet után – amelyben az Intézet kutatói különböző magyar politikai területeket, például a migrációt, az európai és a szociálpolitikát vizsgálták – rövid időn belül megjelent egy új antológia is „Ungarn, Europa und die Welt” címmel.

Hogyan bukott el Orbán Viktor, és miért győzhetett Magyar Péter?

16 év politikai dominancia után Orbán pártja egyértelműen elveszítette a hatalmat. Magyar Péter meglepő győzelme egy rendszer végét jelzi.

A 2026. április 12-i parlamenti választások elemzése

Az országgyűlési választások végeredménye

Az ellenzéki Tisza Párt elsöprő győzelme a 2026. április 12-i magyarországi parlamenti választásokon a szavazatok teljeskörű feldolgozása után tovább nőtt. A Tisza 53.18%-ot szerzett, és 3.385.890 vokssal a magyar történelemben valaha elért legmagasabb szavazatszámot érte el. Egyúttal az egyéni választókerületekben a Tisza 106-ból 96 mandátumot szerzett, így összességében 141 képviselővel, azaz kétharmados többséggel rendelkezik.

Magyarország nagyobb energiafüggetlenségre törekszik

Az Európai Unió teljesen leválna az orosz olajról és gázról, amelyek eddig a legolcsóbb energiaforrásoknak számítottak. Közép- és Kelet-Európa országai számára ez még nehezebb: a függőségük nagyobb, a drága energia pedig végzetes lenne a gazdaság és a háztartások számára. Magyarország az atomenergiára és a napenergiára támaszkodik, és törekszik arra, hogy kevésbé függjön az orosz importtól.

A kisebbségvédelem úttörője – Magyarország múltfeldolgozása mint követendő példa

A kisebbségi jogok elismerése Magyarországon a békés, etnikai és kulturális sokszínűségben való együttélés fontos alapkövét jelenti. Ez különösen jól látszik a Magyarországon élő német kisebbség példáján, valamint azon keresztül, ahogyan a magyarok saját történelmük feldolgozásához viszonyulnak. A magyarok ugyanis erősen történelemtudatos nép. Általánosan elfogadott körükben, hogy történelmi ismeretek és gyökerek nélkül nincs összetartozás és nincs jövő – vagy más szavakkal: nincs jövő eredet nélkül. Ennek a nemzeti tudatnak az is szerves része, hogy 2012 óta január 19-e hivatalos emléknap, amelyen a magyarországi németek elűzésére és elhurcolására emlékezünk. Ez egy nemzeti és európai tragédia, amelynek feldolgozásából tanulságokat lehet levonni a sokszínűségről, a kisebbségek védelméről és a szolidaritásról.

A magyar–német kapcsolatok múltja és jövője

Megjelent intézetigazgatónk, dr. Bauer Bence "A magyar–német kapcsolatok múltja és jövője" című tanulmánya a Polgári Szemle 2026-os, 22. évfolyamának 1–3. számában. Írásában átfogó képet nyújt a két ország kapcsolatának történeti alakulásáról, valamint a jelenlegi együttműködések és jövőbeli lehetőségek főbb irányairól.

Elsöprő győzelmet aratott a Tisza

2026. április 12-én, vasárnap a magyarok új Országgyűlést választottak. A korábban parlamenten kívüli ellenzéki párt a szavazatok 52%-át szerezte meg, amellyel kétharmados többséghez jutott a parlamentben. A kormányzó Fidesz-KDNP, élén Orbán Viktorral, elveszítette a választást, és mindössze 39%-ot ért el. Ezzel véget ért a 62 éves Orbán hosszú hivatali ideje, aki 16 éven át vezette az országot.

Gyengülő parlamenti jelenlét a magyarországi németek körében?

A regisztrált magyarországi német választók száma 2022-höz képest közel 7000 fővel csökkent, ezzel a 25.000 fős „lélektani határ” alá esve. Ennek következtében a német nemzetiségi jelölt, Gallai Gergely esélye arra, hogy teljes jogú mandátummal bejusson az Országgyűlésbe, már csak marginális, szinte csak elméleti szinten lehetséges. Ugyanakkor szinte biztosra vehető, hogy szószólóként képviselheti közösségét a parlamentben.

Magyarország választ

Már csak öt nap van hátra: a vasárnapi magyar országgyűlési választásokat nemzetközi szinten is kiemelt figyelem kíséri. Szoros, fej fej melletti küzdelem várható a kormányzó Fidesz–KDNP, élén Orbán Viktor miniszterelnökkel, valamint a kihívó, Magyar Péter vezette Tisza Párt között.

Orbán hálózata

A német nyelvű médiában gyakran visszatérő motívum, hogy a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor nemzetközileg elszigetelt. Valójában ennek éppen az ellenkezője igaz – Orbán egy széles nemzetközi szövetséggel rendelkezik, amely messze túlmutat a Patrióták Európáért formációján.

Egyértelmű jobboldali erősödés Rajna-vidék-Pfalzban is

Az idén március 8-i baden-württembergi tartományi parlamenti választás után, március 22-én volt a 2026-os német „szuperválasztási év” második jelentősebb megmérettetése: most a 4,2 milliós Rajna-vidék-Pfalzra irányult az összes, a német politikát figyelemmel követő tekintet. A körülbelül 2,95 milliós választásra jogosult személyből végül 68,5% élt ezen jogával (2021: 64,3%). Nagy meglepetést és politikai földindulást azonban – az előzetes felméréseknek megfelelően – ez a voksolás sem hozott, hisz itt is marad a Németország-szerte majdnem mindenhol megfigyelhető politikai trend, miszerint a szavazók a jobboldali pártokat támogatják és lehetővé teszik az ezirányú kormányzati többséget. A végén azonban az AfD köré húzott politikai tűzfal miatt mégis baloldali párt(ok) részvételével kerül sor a kormányalakításra. Így bizonyosággal mondható ki a rajna-vidék-pfalzi tartományi parlamenti választás eredményeit vizsgálva: Nyugaton a helyzet változatlan, és erős jobbra tolódás mellett marad egy baloldali párttal közös kormányzás az SPD egyik utolsó tartományi fellegvárában.

Magyarország: Mit mondanak a számok?

Három héttel a 2026. április 12-i magyarországi országgyűlési választások előtt izgalmasnak ígérkezik a kampány. Az elemzők fej-fej melletti küzdelmet jósolnak, miközben egyes közvélemény-kutatásokban az ellenzék, másokban viszont a kormánypártok vezetnek. Léteznek azonban egyéb jelek és mutatók is, amelyek rávilágíthatnak arra, ki kerülhet ki győztesen a legvégén.

Ukrajna leállítja az orosz kőolajszállításokat

Január 27-e óta a Druzsba-, azaz a Barátság-vezeték déli ágán keresztül már nem érkezik kőolaj Magyarország és Szlovákia felé. A vezetéket még a hatvanas években építették ki, és ma is ez látja el a két országot orosz kőolajjal – ezért kapott mentességet az EU szankcióinak hatálya alól.

Ukrajna Orbánt fenyegeti

„Reméljük, hogy az EU-ban senki sem fogja megakadályozni a 90 milliárd kifizetését, és az ukrán katonák megkapják a fegyvereket. Ellenkező esetben továbbítjuk annak a személynek a címét a fegyveres erőink számára. Hívják fel, és beszéljenek vele a saját nyelvükön” – ezekkel a szavakkal fenyegette meg teljesen nyíltan Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

Zelenszkij katonákkal fenyegeti Orbánt: az ukrán elnök megmutatta igazi arcát, Magyarország megdöbbenve áll

A kudarc művészete: tartományi választások Baden-Württembergben

Az idei év különösen fontos a német belpolitika alakulásának szempontjából. A helyi sajtó által csak „szuper választási évnek” (Superwahljahr) nevezett időszak során hét hónap alatt 8 helyi érdekeltségű – öt tartományi parlamenti és három önkormányzati – választásra kerül sor Németországban, amelyek mindegyike – külön-külön okok miatt – hatással lehet az országos politika alakulására. Március 22-én Rajna-vidék-Pfalzban, szeptember 6-án Szász-Anhaltban, végül szeptember 20-án Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben lesznek tartományi választások. Különösen igaz ez a sort most vasárnap, 2026. március 8-án, megkezdő baden-württembergi tartományi parlamenti választásokra, mely az év első voksolásaként az egész évre megadhatja a politikai alaphangot. A szavazás tétjét fokozta Winfried Kretschmann (Zöldek) 15 éve regnáló miniszterelnök visszavonulása, valamint a 2022-ben módosított tartományi választási törvény újításainak az alkalmazása. Az előzetes várakozásokkal szembe menve végül a Zöldek tudtak 30,2%-ot elérve az élen végezni, megelőzve a hajrában vezető helyüket elbukó és 29,7%-ot szerző CDU-t. Magabiztos győzelem helyett a CDU lényegében saját hibái miatt veszítette el a választásokat, úgy, hogy néhány hónappal ezelőtt még két számjegyű előnnyel vezetett a felmérésekben. Támogatottságának megduplázásával, 18,8%-os eredményével az AfD immár az egyik legfontosabb nyugatnémet tartományban is fontos szereplővé lépett elő, melyet a CDU csak a jobboldali többség feladásával és a tűzfalhoz való, foggal-körömmel való ragaszkodással tud (még) megkerülni.

Hol van a pénz?

A Fidesz-KDNP polgári szövetségének 16 éves magyarországi kormányzása után felmerül a kérdés: hol van a pénz? Erre a teljesen legitim kérdésre most választ kell adni, a választóknak pedig megalapozott igényük van erre.

Információközvetítés és a félreértések tisztázása

Öt évvel ezelőtt alapították meg a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért. A jubileum alkalmából a Budapester Zeitung Bauer Bencével, Intézetünk igazgatójával beszélgetett az eddig megtett útról és a jövőbeli tervekről. Az interjút Jan Mainka, az újság főszerkesztője vezette.

Súlyos terrortámadás Berlinben

Előzetes hatósági megállapítások szerint egy ismert szélsőbaloldali szervezet áll a hétvégi németországi terrortámadás mögött, mely a második világháború évei óta a legnagyobb áramkimaradást okozta a fővárosban. A Lichterfelde erőmű elleni támadás következtében szombattól kezdve mintegy 45.500 háztartásban közel 100.000 lakos, valamint 2.200 kis és nagyobb üzem maradt áramellátás és fűtés nélkül elsősorban Berlin dél-nyugati kerületeiben. Az érintett városrészekben végül szerda délután állt helyre a teljeskörű szolgáltatás. Az iskolákat viszont egész héten zárva tartják az érintett kerületekben.

Véleménykutató, és nem véleményformáló

Hermann Binkert feltárja, hogy hogyan dolgozik az általa vezetett INSA közvélemény-kutató intézet.

Trump és Orbán

Orbán Viktor miniszterelnök 2025. november 7-én hivatalos látogatást tett Donald Trump amerikai elnöknél a Fehér Házban. A találkozón több magyar miniszter, valamint J.D. Vance amerikai alelnök és Marco Rubio külügyminiszter is részt vettek. A napirend számos, bilaterális és globális szempontból is kiemelt relevanciával bíró kérdést tartalmazott. Orbán Viktor számára a találkozó mintegy bel- és külföldi kritikusai felett aratott diadalhoz hasonlítható.

Ütemváltás helyett tétovázás – A Merz-kormány első hat hónapjának mérlege Németországban

Napra pontosan egy évvel ezelőtt, 2024. november 6-án új időszámítás kezdődött a nemzetközi és a német politikában. Míg az Egyesült Államokban Donald Trump visszatérhetett a Fehér Házba, addig Németországban a hárompárti „jelzőlámpa” koalíciót a belső, ideológiai konfliktusok robantották fel.

A jelzőlámpa-koalíció bukása egy év távlatából

2024. november 6-án, éppen az amerikai elnökválasztás eredményhirdetésének napján bukott meg a német szövetségi kormány. Pontosan hat hónappal később pedig Friedrich Merzet (CDU) szövetségi kancellárrá választották. Kormánya most, fél évvel később ugyanott tart, ahol az SPD, Zöldek és FDP alkotta jelzőlámpa-koalíció annak idején abbahagyta: megrekedt reformok, belső viszályok, mélyponton lévő közbizalom.

Identitáskeresés egy változó Európában

Orbán EU-reformja

Ellentétben azzal, amit sok politikai ellenfele állít, Orbán Viktor nem folytat Európa-ellenespolitikát. Sőt, ellenkezőleg: Az erős Európáról alkotott víziói azon a felismerésen alapszanak, hogy az EU-nak meg kell változnia, ha fenn akar maradni, hiszen csak az cselekszik európai módon, aki felismeri a hiányosságokat, megnevezi és meg akarja változtatni azokat.

Irodalmi Nobel-díj Magyarországnak

Évek óta esélyesként emlegették, most valóban Krasznahorkai László kapta meg a hőn áhított elismerést.

Babiš és Orbán

Andrej Babiš győzelme a cseh parlamenti választásokon egyben győzelem a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor számára is, mivel amellett, hogy szoros szövetségeseknek számítanak, ugyanahhoz a pártcsaládhoz tartoznak, és most közösen jelölhetnek ki új politikai irányvonalakat is Európában.

The End of German Leadearship? – opening remarks by Bence Bauer at Karpacz Economic Forum

Opening remarks of Bence Bauer at the panel discussion entitled “The End of German Leadearship? The Transformation of Germany’s Economic Model and Its Impact on Central Europe” at the 34th Economic Forum in Karpacz on September 3, 2025.

Friedrich Merz első 100 napja

Szabadság helyett igazságot Maja T.-nek

Ten Little-Known Facts about Hungary

Az Európai Unió Bírósága előtt Magyarország gyermekvédelmi törvénye

Mától tárgyalja az Európai Unió Bírósága az Európai Bizottság Magyarország ellen benyújtott keresetét, amely alapvető elvi kérdéseket is érint: beleszólhat-e az EU a gyermeknevelésbe?

Új elnök régi harc — mit hoz Lengyelország következő öt éve?

Dobrowiecki Péter és Gönczi Róbert elemzése