A szeptember három fontos tartományi parlamenti választást hoz Németországban. Szeptember 6-án Szász-Anhaltban, két héttel később pedig Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben járulnak az urnákhoz a választók. Tektonikus politikai átrendeződés körvonalazódik.

 

A sort a keletnémet Szász-Anhalt tartomány nyitja. Itt 2026 januárja óta a CDU-s Sven Schulze a miniszterelnök, és az 1994 és 2002 közötti nyolcéves időszakot leszámítva a kereszténydemokraták adják a tartomány kormányfőjét. Jelenleg az úgynevezett Németország-koalíció, vagyis a CDU, az SPD és az FDP együttműködése kormányoz. A legutóbbi, 2021-es választáson a CDU mai viszonyok között álomszerű, 37,1%-os eredményt ért el. Már akkor is az AfD végzett a második helyen 20,8%-kal. A tartományt hagyományosan földhözragadt és konzervatív szemlélet jellemzi, bár 1994-től az SPD és a Zöldek kisebbségi kormánya is hivatalban volt, amelyet a PDS támogatott. Mecklenburg-Elő-Pomerániában ezzel szemben 1998 óta megszakítás nélkül a szociáldemokraták kormányoznak, változó koalíciós felállásban. A jelenlegi kormányfő 2017 óta Manuela Schwesig (SPD). A 2021-es tartományi választást követően az SPD és a Baloldali Párt formális kormánykoalíciót hozott létre, miután 1998 és 2006 között már az akkori PDS is részt vett a kormányzásban. A köztes időszakban a CDU volt a kisebb koalíciós partner. Öt évvel ezelőtt a szociáldemokraták szenzációsnak számító, 39,6%-ot értek el, míg az AfD 16,7%-on végzett. Egészen más pártpolitikai viszonyok jellemzik a szövetségi fővárost, Berlint. A berlini képviselőház választását a 2026. szeptember 26-i szövetségi parlamenti választással egy időben tartották volna. A választást azonban a berlini alkotmánybíróság 2023 eleji döntése alapján teljes egészében meg kellett ismételni, olyan súlyosak voltak ugyanis a szabálytalanságok; az esetet berlini választási botrányként emlegették. A 2023-as megismételt választás ugyanakkor nem indított új parlamenti ciklust, hanem egy új képviselőház összetételét határozta meg a rendes ciklus 2026-os végéig. Így a berliniek szinte minden évben az urnákhoz járulhattak: 2023-ban a képviselőház, 2024-ben az Európai Parlament, 2025-ben a Bundestag, 2026-ban pedig ismét a képviselőház miatt. Utóbbit a CDU nyerte 28,2%-kal. Jelenleg Kai Wegner (CDU) az SPD-vel közösen kormányoz, ám a párt csúcsjelöltjét a választási kampány kellős közepén lecserélték.

Ez a kiinduló helyzet. A jelenlegi állás szerint egyik tartományban sem számíthatunk arra, hogy a legutóbbi választáson győztes politikai erő ismét az első helyen végez. Berlin különleges terep: a pártrendszer mára ötpólusúvá vált, öt hasonlóan erős (vagy gyenge) párt verseng egymással 15–19% körüli támogatottsággal az első helyért: a Baloldali Párt, az AfD, a CDU, a Zöldek és az SPD. Minden valószínűség szerint közülük három alkot majd kormányt. Nem teljesen alaptalan az a feltételezés sem, hogy ez a hárompárti koalíció baloldali kormánykoalíció lesz. A CDU rövid kormányzási időszaka úgy tűnik, a végéhez közeledik. Mecklenburg-Elő-Pomerániában ismét más politikai konstellációval találkozunk. Itt az AfD 36%-kal vezet, ugyanakkor az északi, szociáldemokrata hagyományokkal rendelkező tartományban az SPD még mindig figyelemre méltóan nagy, 29%-os támogatottságot élvez. A CDU és a Baloldali Párt egyaránt 10-10%-on állnak, jelentősen lemaradva, míg a Zöldek és az FDP a tartományi parlamentbe való visszajutásért küzdenek. Szász-Anhaltban még izgalmasabb a helyzet: az AfD 42%-on, a CDU 22, a Baloldal 11%-on áll, míg a Zöldek és az SPD még reménykedhetnek, az FDP-nek azonban aligha van esélye bejutni. Mindkét tartományban reális forgatókönyv, hogy az AfD-vel szembeni „tűzfal” miatt a többi párt együtt alakít kormányt. Az AfD egyedüli kormányzása akkor válhat lehetővé, ha erősebb lesz, mint a tartományi parlamentben képviselt összes többi párt – ez pedig akkor következhet be, ha a parlamentben mindössze három, legfeljebb négy párt foglal helyet.